Az önbizalom egy kicsit olyan, mint a jó idő. Nagyon várjuk, hogy jöjjön már végre. Aztán kisüt a nap, örülünk neki, de legközelebb már csak az tűnik fel, hogy megint jönnek a felhők és már megint nincs jó idő.
Az önbizalommal is így vagyunk valahogy. Ha úgy érezzük végre megjött az önbizalmunk, örülünk. Aztán megszokjuk, hogy van. S ha megjelennek életünk egén a felhők, s a körülmények miatt megint elveszítjük önbizalmunkat, akkor újra ott állunk és várjuk, hogy legyen megint. Ebben viszont különbözik a napsütéstől. Mert az önbizalom nem jön-megy csak úgy magától. El lehet veszíteni és újra kell építeni.
Az én önbizalomvisszaállítós sztorim alfája és omegája a futás lett. Nálam nemcsak felhők érkeztek, hanem legalábbis egy tornádó és a forgószél elvitte a férjet és apát. Olyan hirtelen történt, hogy csak álltam ott, önbizalmam cafatokban lógott rajtam és nem sok ötletem volt, inkább csak reméltem, hogy létezik valami csodamódszer, amivel vissza tudom építeni már csak nyomokban érzékelhető, szanaszét esett önbizalmam.
Könyvekben mindig bíztam, azzal kezdtem. Olvasás. Ezernyi betű és szó. Segítség. Módszerek. Elolvastam jó párat. Minimálisat talán javult a helyzet. Kerestem tovább, de nem nagyon találtam a tuti megoldást. Valamiért nem merült fel bennem, hogy a virágkötészet, vagy a reiki, vagy esetleg a szalmabábkötés lesz alkalmas arra, hogy felébressze összetört és mélyen eltemetett belső énerőmet.
S akkor egy nap jött egy kollégám és megkérdezte, hogy nem segítenék-e az Ultrabalatonos csapatnak. Egy futó visszamondta a részvételt, helyette keresnek valakit. Mit veszíthetek, volt még két hónap felkészülni, mindig sportoltam, nem lehet nagy dolog. Futni is futottam régen. Igent mondtam hát. S másnap reggel felkeltem jó korán, hogy elmenjek futni. Így kezdődött. Ennek már hat éve. S együtt maradtunk. A futás és én. Közös gyermekünk a szükséges és elégséges önbizalmam lett és ő is velünk van azóta is.
Miért pont a futás alkalmas erre? Nem csak a futás alkalmas erre. Lehet az úszás, jóga vagy tánc. Te is megtalálhatod a hozzád leginkább illő tevékenységet. Inkább az a fontos, hogyan működik. Akár futni jársz, akár táncolni, akár úszni, azokat az köveket rakod le, amelyekből az önbizalom fel tud épülni.
Kitartás. Az alapkő. Kezdjük ezzel. Hajnalban kipattanni az ágyból és elindulni a sötétben. Hidegben, esőben, hóban, fagyban. De kemény vagy és meg tudod csinálni. Vagy este munka után ágyra dőlés helyett, átöltözni és elindulni. Ha szerencséd van, még nincs sötét. Hétvégén, kanapén punnyadás helyett felkapni a futócipőt, úszónadrágot, jógamatracot, kinek mi tetszik és és megint elindulni. S akkor büszke leszel magadra, hogy újra és újra megcsináltad. Megtetted az első lépést az önbizalomépítés útján.
Szenvedély. Ez a legjobb hír. Alig egy hónap és rákattantál. Olyan, mint a drog. Hiányzik. Ha valamiért kimarad az aznapi adag és meglátsz valakit, aki boldogan fut a sétányon, elfog a vágy, hogy te is mehess. Szenvedélyesen beleszerettél. Nincs megállás. Még egy lépés előre.
Bátorság. Kihívás. Először csak egy félmaraton. Majd félmaraton terepen. Majd félmaraton a fagyos télben. De bátor vagy és elindulsz. Nem is kérdés, hogy ekkor már jelentős önbizalmad van, hiszen anélkül el sem mernél indulni.
Társaság. Akár futni, akár jógázni, akár táncolni jársz vagy bármilyen más tevékenységet választasz, kapsz vele egy közösséget. A többieket, akik ugyanazt szeretik, amit te. Lehet valóságos vagy virtuális, de tartozol valahová. Tagja vagy egy csapatnak. Örömmel üdvözlitek egymást egy versenyen vagy bárhol az utcán. Örülnek neked, szurkolnak neked, segítenek, támogatnak. Önbizalmat adnak.
S nem mellékesen, ha bármilyen mozgásformát választasz, a szervezeted meghálálja. Formásabb, egészségesebb lesz. Egyre jobban érzed magad a testedben. S már nemcsak a belső erőd miatt nő az önbizalmad, de a külsődre is egyre büszkébb lehetsz. Képzeld csak el, egy futóversenyen több száz férfi fut utánad!
