Mélység

Egyik kőről a másikra lépked. Könnyedén táncol a vizek felett, az állandóan mozgásban lévő hullámzó tengeren. Nem is néz le, lehunyt szemmel, befelé figyel. Hallgat a megérzéseire, lelkéből jövő szavak rezdülésére. Ő maga a költészet, a megtestesült képzelet. Ő a Kelyhek Királynője, a Költészet Angyala, a Múzsa vagy Szaraszvati maga.…

Olvass továbbMélység

Múlt és jelen

Kicsi lila pöttyök a fűben, szél simogatja, nap melegíti őket. Bátran ütötték át a még kemény hideg földet és mégis szerényen bújnak meg a bokrok alatt. Tele lesz napok alatt a kert velük. Alig várom, hogy lássam az egymásba kapaszkodó lila, kék, fehér kis csokrocskákat és érezzem az illatukat. Az…

Olvass továbbMúlt és jelen

Biztonságos hely

A világ körbevesz, megtart, mindenkit és mindent. Soha nem tudunk kilépni innen, akár élünk, akár halunk mi magunk is a világ része vagyunk. Életünk belefonódik a szövetébe, teszi mindenki a dolgát és mozgatjuk saját univerzumunkat. A világ apró szemcséiként összefonódunk vagy ütközünk, mint a kvantumok, egészet képezünk a részekből vagy…

Olvass továbbBiztonságos hely

Találkozás Magánnyal

Látom hoztál kardot, kettőt is – nevet rám gúnyosan – Harcolni akarsz? Miért?Egy cigarettát sodort lassan, aztán rágyújtott egy gyertya tüzénél. Én csak álltam az ódon faajtóban, hallottam a szút percegni, akkora volt a csend.Szeretem, amiket az emberek kitalálnak – folytatta, mélyen leszívva a füstöt - például ez a dohány,…

Olvass továbbTalálkozás Magánnyal

Fogadalom

Ha Újév, akkor fogadalom. Nem fogadom meg, hogy mit nem fogok tenni ebben az évben, s azt sem mit fogok tenni. Nincs akkora ereje ennek a napnak, nem hordozza az év háromszázhatvanöt napjának magvát, nem sarjadhat ebből az erőm. Bár nagyon nagy a kísértés, hogy megtervezzek előre mindent január másodikától,…

Olvass továbbFogadalom

Álom

Vele álmodtam. A kitudjaholvan valóságban theta hullámokon utaztunk együtt. Kértem és elhozta nekem Sandman, az álmok ember alakú Istene. Puha, aranyló álomport fújt rám, tele lett vele a szemem és a szám. Tüsszögtem kicsit, de a szemem lassan lecsukódott és már merültem is egy másik dimenzióba, egy másik valóságba.Agyam a…

Olvass továbbÁlom

Csönd

A csöndnek is van színe. Napsugár sárgája olvad aranylón barnába, mint a folyékony méz. Mert hallgatni arany. Mégis azt mondják, nehéz dolog nem beszélni, a csönd súlya nyomja a mellkasunkat. Nagy próbatétel csak ülni egymás mellett és nem szólni. Nietzsche mondta, hogy az emberi evolúció akkor kapott gellert, amikor a…

Olvass továbbCsönd

Vízenjárók

Átcsapnak fejem fölött a hullámok. Nincs több idő, ennyi van, a nap huszonnégy órája. Fordul a Földgolyó és vele együtt én is álomból ébredésbe, éjszakából a nappalokba. Érzem a mókuskerék forgását a lábam alatt, zavar a kattogása, valahol meglazulhatott egy csavar. De taposni kell tovább, nem állhat meg. Néha eszembe…

Olvass továbbVízenjárók

Írni vagy olvasni

Írjak vagy olvassak? Befogadni vagy létrehozni? Ez mostanában a legnagyobb dilemmám.  Az olvasás egyszerűbb, kényelmesebb. Beleandalodom egy romantikus sztoriba, távoli helyekre utazhatok el vele, s egy csomó új dologról olvashatok. Igen ám, de nekem olvasási midlájf krízisem van.  Észrevettem, hogy öregszem. Már nem tudok olyan könnyen kapcsolatba lépni egy könyvvel…

Olvass továbbÍrni vagy olvasni

A lélek szabadsága

 Mondd mit tennél, ha bármi lehetnél? Repülnél szabadon vagy lógnál kábán láncokon? Katicabogarat, pillangót kergetnél vagy inkább préda lennél, befogott, preparált rovar egy fehér lapra tűzve? Táncolnál az esőben, forognál szédülten vagy kucorognál az eresz alatt a villámoktól rémülten? Hallgatnád az őszi erdőben a szelet, ahogyan a fák ágain fütyül,…

Olvass továbbA lélek szabadsága