Olyan váratlanul, hirtelen jött, hogy nem tudtam megkapaszkodni se. A kegyetlenség ott kapott el, ahol a legsérülékenyebb voltam. A mellkasomban még mindig üresen tátongó hiánylukamat ragadta meg és húzott, vonszolt magával. Cafatokra tépte közben a remény virágait, szétszórta őket a porba, ott sorvadtak el mind. Én pedig lebénulva a fájdalomtól…
Gyerekkoromban boldog voltam. Önfeledten, maszatosan, sebekkel tarkítva, száraz kiflit rágcsálva. Fel sem tűnt, észre sem vettem, nem akartam az lenni, mégis az voltam. Nem rágódtam a dolgokon, nem analizáltam magam, a szüleim, a barátaim, az életem. Nem akartam megfelelni senkinek, még magamnak sem. Csak léteztem, beleszőttem magam az univerzum szövetébe,…
Táncolnak az ujjaik, a fejük és testük minden porcikája, még a szemük is. Jó és rossz harcáról szólnak, egyetlen szó nélkül, csak a testük és annak minden része mozog, mégis értjük. Figyelem, ahogyan az ujjperceiket mozdítják, finoman hangolva a távolságot, a mozdulat sebességét. Nem egyformán mozognak az ujjaik. Miközben a…
Álmodtam tegnap éjjel. Ott volt velem. Olyan volt a csókja, mint az olvadó vaj és az ölelése is olyan puha volt, mintha egy meleg takaró venne körbe vagy egy habos felhő emelne magasra. Alig értettem, amit suttog, úgy hangzott, mint a nevem, csak egészen picire összehajtogatva. Messziről hajolt le hozzám,…
Mintha szárnya nőtt volna, úgy repült el a nap. Csak az esti derengést hagyta hátra, csipkét rajzolva a teraszajtóra. Kigyulladtak a színes kis lampionok, miután egész nap magukba szívták a napfényt és eltárolták éjszakára a napelembe. Mindennek kicsit tompább lett a színe, a virágok is belesápadtak lassan az éjszakába. Eltűntek…
Mindig mondtad, hogy itt lakik valahol, hogy kerüljem el messzire, ha nem akarom, hogy elemésszen. Bevallom, nem hittem neked és nem is figyeltem. S most megtörtént, tegnapelőtt találkoztam vele. Cinizmus, így mutatkozott be.Nem volt teljesen igazad, nem a környéken él és nem is túl fiatal. Évszázadok, sőt évezredek óta itt…
Látom hoztál kardot, kettőt is – nevet rám gúnyosan – Harcolni akarsz? Miért?Egy cigarettát sodort lassan, aztán rágyújtott egy gyertya tüzénél. Én csak álltam az ódon faajtóban, hallottam a szút percegni, akkora volt a csend.Szeretem, amiket az emberek kitalálnak – folytatta, mélyen leszívva a füstöt - például ez a dohány,…
Ha Újév, akkor fogadalom. Nem fogadom meg, hogy mit nem fogok tenni ebben az évben, s azt sem mit fogok tenni. Nincs akkora ereje ennek a napnak, nem hordozza az év háromszázhatvanöt napjának magvát, nem sarjadhat ebből az erőm. Bár nagyon nagy a kísértés, hogy megtervezzek előre mindent január másodikától,…
Vele álmodtam. A kitudjaholvan valóságban theta hullámokon utaztunk együtt. Kértem és elhozta nekem Sandman, az álmok ember alakú Istene. Puha, aranyló álomport fújt rám, tele lett vele a szemem és a szám. Tüsszögtem kicsit, de a szemem lassan lecsukódott és már merültem is egy másik dimenzióba, egy másik valóságba.Agyam a…
A csöndnek is van színe. Napsugár sárgája olvad aranylón barnába, mint a folyékony méz. Mert hallgatni arany. Mégis azt mondják, nehéz dolog nem beszélni, a csönd súlya nyomja a mellkasunkat. Nagy próbatétel csak ülni egymás mellett és nem szólni. Nietzsche mondta, hogy az emberi evolúció akkor kapott gellert, amikor a…
