Február elején egy “Transzformációs mese” tanfolyamon vettem részt. 

A transzformációs meseírás egy terápiás eszköz. 

Legtöbb problémánkat, konfliktusunkat az okozza életünkben, hogy nem tudunk jól kapcsolódni. Másokhoz, a természethez, de sokszor önmagunkhoz sem. 

A transzformációs- vagy másképp nevezve varázsmese segít abban, hogy felszínre hozzuk éppen aktuális problémánkat. Egyidejűleg több megoldandó feladatunk, élethelyzetünk is lehet. A varázsmese írás során az a probléma kerül elő, amely leginkább a felszínen van illetve leginkább alkalmas arra, hogy most meg tudjunk vele küzdeni.

Milyen egy varázsmese? 

A varázsmese hasonló szerkezetű, mint a klasszikus magyar népmesék. A tanfolyamon megtanultam, hogyan írunk varázsmesét és hogyan dolgozhatunk tovább vele. A “képzeljük el”, mint módszer már ismert volt számomra, hiszen imaginációs módszereimben használom. A különbség, hogy ez nem egy vezetett imagináció, hanem a kliens saját belső kreativitását használjuk. Ellazulunk és relaxált állapotban várjuk, hogy elhangozzon a “varázsige”, a “Hol volt, hol nem volt” s ezt követően engedjük, hogy a tudattalanunkból jövő képek alapján kirajzolódjon a mese. A relaxációt követően leírjuk a mesét.

A megírást követően többféle módon dolgozhatunk vele tovább. Készíthetünk rajzot egy általunk fontosnak talált részletéről, a főbb drámai szituációkat pedig eljátszhatjuk a többiek vagy terápia során, a terapeuta segítségével. Folytathatjuk vezetett imaginációval is, ha úgy érezzük, még nem ért véget a mesénk. A meseírás- és feldolgozás legnagyszerűbb jellemzője, hogy akkor is hat ezután az életünkre, ha nem foglalkozunk vele tudatosan.

A transzformációs meseterápia során nem elemezzük a mesét, nem fejtjük meg szimbólumait, csak a megírásától együtt élünk vele, így nem egy kész megoldást várunk, hanem az utat nyitja meg, amivel önmagunk erőforrásaihoz kapcsolódni tudunk és használni tudjuk azokat.  Célja az önismereti munka elindítása és bíztatás arra, hogy kedvet kapjunk a kreatív belső úthoz.