A tanult optimizmus fejlesztésével önmagunkat is reálisabban láthatjuk, és így hatékonyabb terveket dolgozhatunk ki a jövőre vonatkozóan. 

Ez azt jelenti, hogy törekedhetünk a legjobbra, de felmérjük, hogy az adott esetben az elért eredmény a legjobb és így annak is tudunk örülni. Az öröm képességének megerősítése egy önmagunkra visszaható folyamat, amely nemcsak a lelki, hanem a fizikai egészségünket is javítja. 

A tanult optimizmus nem azonos azzal, hogy pozitív parancsokat adunk magunknak, amiknek egyébként lehet, hogy semmilyen alapja nincs.  Például: „Minden nap egyre jobban érzem magam”, hanem a pozitív tényekre való összpontosítást, a pozitívumok mellett való kitartást, a bizakodást jelenti. Egyfajta utat ad a céljaink felé, térképet ahhoz, hogy miként kerülhetjük el a csapdákat, akadályokat. Ezenfelül megtanít máshogy értelmezni, értékelni a dolgokat. 

Akikben erős a tanult optimizmus, a pozitív pszichológia felmérései szerint ellenállóbbak a fertőző és krónikus betegségekkel szemben. Az optimizmus önmagában még nem elég, mivel Seligman szerint léteznek „dinamikus” és „passzív” optimisták is. A dinamikus megteremti és keresi a lehetőségeket, a passzív egyszerűen csak hisz vagy hinni akar a jóban, és kívülről várja a kezdeményezést, a segítséget. Az utóbbi típus hamar csalódhat nehéz élethelyzetben, hiszen befolyásolhatóbb a külső körülmények által, és kevésbé észleli előre az akadályokat. 

Ha szimplán csak az örömre és élvezetre törekszünk, még könnyen kiszolgáltatottak maradhatunk. A valódi tanult optimizmus, amiből a dinamikus optimisták táplálkoznak, önvizsgálatot, önfejlesztést és gyakorlást igényel. Fontos kifejleszteni azt a képességet, hogy a pozitív gondolatokból tettek legyenek, a szép elméletekből valóság, a gondolkodásmintából viselkedésminta. 

Ebben segít a másik pszichológiai fogalom, az önbeteljesítő jóslat. Amit elhiszünk magunkról, vagy gondolunk másokról, az sokszor valóra is válik. A gondolatok ereje teremtő hatású. 

Ha valamit igaznak vélünk, az valószínűleg úgy is lesz. 

Az önbeteljesítő jóslat a következőképpen működik: akár igaz, akár nem, amit egy helyzettel kapcsolatban igaznak vélünk, az úgy valósul meg. Ebből a jelenségből ered számos módszer, amivel sikeresebbek lehetünk. Az NLP, a pozitív megerősítések, a vágyaink, céljaink képi megjelenítése vagy bizonyos célzott meditációk mind ezen az alapon működnek. Két alaptípusa: 

1. Mások elvárásainak, rólunk alkotott gondolatainak megfelelően viselkedünk. (Pygmalion hatás) 

2. Saját gondolatainknak akarunk megfelelni, és ennek érdekében megváltoztatjuk viselkedésünket.

Láthatjuk, hogy a viselkedésnek milyen fontos szerepe van. Akár mások, akár magunk irányába. Azt gondolnánk, hogy azért viselkedünk valamilyen módon, mert a gondolkodásunk, egyéniségünk afelé mozgat minket. És ez így is van, de a másik irányt már kevésbé ismerjük. Márpedig a viselkedésünk sokszor meghatározza a hangulatunkat, gondolatainkat, vélekedésünket. 

Felületesnek tűnő dolognak tűnhet, de már az öltözékünk is befolyásolja aznapi hangulatunkat vagy azt milyen lesz a fellépésünk, mit gondolunk magunkról. Például ha egy interjún lazán foglalunk helyet, nem nyeglén de kényelmesen ülünk, nem feszesen, görcsösen, akkor sokkal fesztelenebbek és spontánabbak tudunk lenni, egyébként pedig görcsös válaszok születhetnek még egyszerűbb kérdésekre is.

S a mosoly, hogy sose hagyjam ki. Ha mosolyogsz, elég sokat, akkor kénytelen leszel azt érezni előbb-utóbb, hogy jól vagy, hiszen ha nem, akkor mi a fenét vigyorognál bele a világba? Azóta tudom én is, hogy egyáltalán nem áll jól nekem a depresszió, amióta tudom, hogy én szeretek belevigyorogni a világba, rámosolyogni a többi emberre.  

Biztatnálak benneteket arra, hogy sétáljatok el egy Lélekboltba és vásároljatok egy jót, szépet és lehetőséget látó szemüveget és amikor nem alszotok ezen keresztül nézzétek a világot, s ha már túl jól éreznétek magatokat akkor vegyétek le és adjátok oda másoknak! 🙂